Madagaszkár
Igazán különleges sziget: buja, zöld trópusi őserdőkkel borított hegyek, teraszos rizsföldek, sziklás és füves síkságok, majomkenyérfák, és képeslapra kívánkozó, fehér homokos, csodálatos partszakaszok.
Madagaszkár szigetország az Indiai-óceánon, az afrikai kontinens délkeleti partjánál. Madagaszkár szigetének területe 587 041 négyzetkilométer, és ezzel a világ negyedik legnagyobb szigete. Az országhoz továbbá számos kisebb sziget is hozzátartozik. A malgas nyelv (a francia mellett) Madagaszkár hivatalos nyelve, az ausztronéz nyelvcsaládba tartozik, a maláj nyelv közeli rokona. A tömegturizmus hiányának köszönhetően egy vadregényes és érintetlen sziget várja a utazókat.
Madagaszkár korán elvált az ősi Gondwana kontinenstől, illetve annak afrikai részétől, és az élővilág ezután elszigetelten fejlődött. Az itt élő fajok 90 százaléka endemikus élőlény. Ritka állatai között 70 fajta gyűrűsfarkú maki, más néven katta (lemúr), de a világ legkisebb és legnagyobb kaméleonja is megtalálható, páratlan növényeit többek között 930 orchidea faj gazdagítja. A sziget mintegy 10 000 növényfajának 90%-a endemikus, azaz csak itt található meg.
Madagaszkár éghajlata trópusi. Két évszak van. A forró esős évszak, ami novembertől áprilisig tart, és az év többi részére pedig hűvösebb, szárazabb időjárás jellemző.
Rendkívüli természeti sokszínűsége miatt az ország „a nyolcadik kontinens” becenevet kapta. Madagaszkár varázsát elsősorban a csodálatos természeti látnivalók és a romlatlan társadalom adja, őszinte, kedves és vendégszerető lakosság.
A nemzetség tisztelete és a nemzeti kultúrát átjáró hagyományok tükröződnek vissza az ország építészetében, művészetében és az egész társadalomban. Igen fejlett a faragóművészet; elsősorban a sírokat díszítik. Híresek a mahafalik figurákkal díszített faragott oszlopai, a szakalavák erotikus sírszobrai, az antandroyok gazdag sírfestészete. Madagaszkár jellegzetessége a mindenütt elterjedt, igen intenzív őskultusz.